0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Növekvő érdeklődés a hasábbálázók iránt

A hasáb alakú (szögletes) nagybála készítő gépek a nagyobb területen kalászos gabonát és szálastakarmányokat termelő gazdaságok, illetve a bérvállalkozók nagy teljesítményű széna- és szalmabetakarító gépeinek számítanak. Univerzálisak, mivel egyaránt használhatók a szenázsnak szánt fonnyasztott szálastakarmányok, a szénafélék, a gabonaszalmák és egyes típusai, a rendre gyűjtött, felaprított kukoricaszár bálázására is. A bálák struktúrája alapján, az egymáshoz préselt szeletekből felépülő nagyméretű hasábbálák kevésbé ellenállóak az időjárásnak, mint a hengeres nagybálák, azonban szögletes formájuk révén jól kihasználhatóak velük a szállítási- és tárolási terek kapacitása.

A hasábbálázó gépeknek elsősorban az üzemi takarmányigényeket, az alomszalma ellátást, valamint az áruszéna- és az ipari felhasználásra szánt szalmabálázást kell kielégítenie. A bálák mérete általában a 80 cm szélességű és az ehhez kapcsolódó 50/70/80 és 90 cm magasságú keresztmetszetet alkotó kisebb, illetve a 120 cm széles, valamint a 70/80/90/120 és 130 cm magasságú keresztmetszetet alkotó nagyobb tartományba esik. A hasábbálák hossza a 80 és 120 cm szélességek többszöröse, jellemzően 240 cm, újabban azonban a gyártók ennél nagyobb (240 és 320 cm közötti) bálahosszúságokra is kínálnak megoldásokat. A közúti és vasúti szállítójárművek rakfelülete utóbbiakkal nem nagyon használhatók ki. A bálák hossza a gépeken egyébként változtatható.
A hasábbála készítő gépek rendfelszedő dobjának (pick-up) maximális munkaszélessége 2,2-ről 2,35 méterre nőtt. A szélesebb, nagyobb tömegű rendekről nagyobb teljesítményű rendfelszedés valósító meg velük. A felszedési teljesítményt sűrűbb és erősebb felszedő újakkal, illetve öttű-tengelyes konstrukciókkal is növelik. Általánossá vált a rendfelszedő dobok fölé helyezett rugós leszorító villák alkalmazása is, amelyek elősegítik a szálasanyag rendezettebb formában történő továbbítását. A rendfelszedőket állítható talajkopírozó kerekekkel szerelik fel, amelyek helyes beállításával minimalizálhatók az elhagyási veszteségek és csökkenthetők a szálastakarmányok porszennyeződése (Easy Flow).
A beállításokra mechanikus vagy hidraulikus működtetésű mechanizmusok szolgálnak. A rendfelszedő által felemelt anyagáram 1,2-1,3 méterre történő szűkítéséről a bálázókon kétoldali konzolcsigák gondoskodnak. Ma már a bálázók többségénél a felszedett szálasanyagnak az előtömörítő csatornába juttatására, különböző számú, csigavonalban felfűzött, öt- és hatágú csillagokból felépülő csillagorotorokat alkalmaznak, amelyek a rugókkal megtámasztott álló késekkel kombinálva elvégzik a szálasanyagok aprítását is (MultiCut, X-Cut, MaxiCut, VariCut stb.). A csillagrotorok jelenlegi maximális szélessége 1,3 m, a maximális átmérője pedig 86 cm. A legtöbb gépen a darabolókések száma változtatható (egy-egy részük központilag kiiktatható vagy kiszerelhető). Leggyakoribb késszámok a 12, 13, 25 vagy 26, de 51 késessel is lehet találkozni. A leggyakoribb darabolási hossz 40-50 mm közötti, de 25 mm elméleti hosszra is darabolható a szálasanyag. A darabolókések tisztításához, élezéséhez és cseréjéhez kihúzható vagy lehajtható szekrényes késtartókat alkalmaznak.
A nagybálázók anyagtovábbító rendszerébe beépített csillagrotoros darabolók mellett, több gyártó is kínál a gépéhez lengőkéses előzúzót (PreChop, Prechopper stb.), amely a vonórúdra telepítve a renden lévő szálasanyagot előzúzza, majd a mögötte dolgozó rendfelszedő a dobra juttatja. A bálázók fontos egysége az előtömörítő berendezés (VFS, Raffer), amely íves előtömörítő csatornából és a dugattyú mozgásával összehangolt, ívelt pályán mozgó anyagtovábbító- és tömörítő villákból állnak. Az előtömörítés mértéke és adagolási ciklusa a legtöbb bálázógépen állítható. Az előtömörítő csatornába 3-6 adagban juttatható be a szálasanyag. A tömörítőkarok percenként 110-120 löketszámmal dolgoznak. A mai, korszerű hasábbála-készítő gépekben kivétel nélkül csúszódugattyús tömörítőszerkezet található, amelyet egy forgattyús hajtómű működtet, amit a vontató traktor TLT-jéről hajtanak meg. A dinamikus lengési csúcsok mérséklésére a hajtásokban elektronikusan vezérelt, nagy tömegű lendkerekeket építenek be. Az egyes bálázógépeken a dugattyúk percenkénti löketszáma eltérő, amely 33 és 61 löket/min között változik.
A présdugattyú és bálacsatorna konstrukciós módosításával az utóbbi időben a bálák tömörsége 15-30 százalékkal növekedett és szalmából már 500 kg körüli tömegű (200-220 kg/m3 tömörségű) bálák, míg a szenázsnak fonnyasztott zöldtakarmányokból akár 1000 kg-os bálák készíthetők. A bálatömörség növelésére irányuló törekvések eredménye, hogy már 80 t/h elméleti teljesítmény is elérhető egyes konstrukciókkal.


A bálázók kritikus részegysége a kötözőszerkezet, amely az elmúlt évek alatt sokat fejlődött és ezáltal a bálakötözés biztonsága is megnőtt. Ez köszönhető a kötözőfejek precíziósabb gyártásának, a kötözőfejeknek sűrített levegővel történő folyamatos tisztításának, és az állandó működési kontrollnak, illetve az egyre jobb minőségű kötözőanyagoknak is. A korábban megszokottá vált 80 cm szélességű bálákat négy, a 120 cm széleseket hat, kettős csomózású hurokkötéssel kötöző berendezések mellett a nagyobb bálatömörség miatt megjelentek az ötszörös és a nyolcszoros kötéssel dolgozó bálázók is. Egyes bálázógépek az üzemidő jobb kihasználása érdekében egyre több (30-52 db) bálázózsineg köteget hordoznak magukkal. Néhány típusnál lehetőség van további kötözőanyag tartószekrény felszerelésére is.
A kisebb méretű bálákat készítő gépek egytengelyes, fékezett, a nagyobb méretűeket készítők pedig tandem elrendezésű, fékezett futóművekkel rendelkeznek, amelyekkel már elérhető a 40 km/h vontatási sebesség is. A bálázók meghajtása a vontató traktorok hátsó, 1000 1/min fordulatszámú TLT-jéről, a működtetésük pedig a traktor hidraulikus rendszeréről történik. A gépeken a hajtások elágaztatását zömében karbantartást nem igénylő hajtóművek és lánchajtások segítségével érik el.
A korszerű hasábbálázókat szinte kivétel nélkül ISOBUS-szal is felszerelik, amely lehetővé teszi a traktoron elhelyezett fedélzeti elektronika és monitor segítségével a bálázó folyamatos ellenőrzését, illetve az egyes beállítások távvezérléssel történő módosítását (pl.: bálahossz, bálatömörség ) valamint a bálázó teljes belső diagnosztizálását. A bálák elkészítési folyamatát számos szenzor ellenőrzi (Smart Fill Technology, Easy Fill System, MPS Plus, Communicator stb.). A nagybálázók többségéhez a szálasanyagok nedvességét meghatározó mérőrendszer is rendelhető, melynek segítségével a traktor vezetője követni tudja a bebálázott anyag nedvességtartalmának alakulását és változtathat a beállításokon (pl.: a bálatömörségen).
Egyre több gyártócég bálamérleggel is felszereli a hasábbálázóit. A meghosszabbított bálacsúszdára telepített szenzorok minden elkészült bála tömegét lemérik és regisztrálják. Ennek segítségével a bálázási teljesítmények mellett a hozamok is meghatározhatók. Ezzel a szenzortechnikával és a helyzetmeghatározó GPS segítségével egyes gyártók a bála azonosítására szolgáló etikett rendszert is kínálnak. Ez a bálára rögzített etiketten elektronikusan feltünteti a bálázott anyag jellemzőit, a bálakészítés helyét és idejét, valamint a bála jellemzőit. Az adatok a későbbiekben a tárolás vagy a felhasználás során leolvashatók.


A gép mozgását követő műholdas rendszerek révén, a táblán belül a bálázás nyomvonala is meghatározható, azon belül az elkészített bálák helyzete, amelyhez bálagyűjtési és szállítási logisztika is rendelhető. Több gyártó is kínál a bálázóihoz a traktor és a bálázó teljesítményének optimalizálásához telekommunikációs rendszereket, amelyek segítségével a teljes bálázási üzem nyomon követhető és dokumentálható.
A világon mintegy 12 cég gyárt nagy hasábbálázó gépet, köztük a CLAAS, a John Deere, a Krone, a Kuhn, a Massey Ferguson, a New Holland, a Fendt és a Case IH.
 

Forrás: