Az elmúlt 25 évben forradalmi változást hoztak a teleszkópos rakodók a mezőgazdasági anyagmozgatásban. Szinte valamennyi rakodási műveletet képesek elvégezni, gyors mozgásúak, alkalmasak a különböző rakodási magassági igények (pl. kazlazás, rakományképzés stb.) teljesítésére és emellett zárt térben (istállóban, raktárban, pajtában) is alkalmazhatók. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben óriási karriert futottak be. Az úttörő márkák (Manitou, JCB) után egyre több gyártó is a termék-palettájára vette, hisz a piacok gyorsan bővültek.
Európában mintegy tizenötre tehető a gyártók száma, világszerte pedig a huszonötöt is meghaladhatja. A nagy multinacionális cégcsoportok (John Deere, CNH, AGCO, SDF, Claas, Argo stb.) kínálatában is gyorsan megjelentek jelezve, hogy ebből az üzletből nem kívánnak kimaradni. Ma már sokféle méretben és konstrukciós kialakításban lehet velük találkozni. A mezőgazdaságban alkalmazott megoldásoknak az emelőképessége zömében 2 tonnától általában 5 tonnáig terjed, a maximális emelési magasságuk pedig 5 és 9 méter közé esik. Ennél nagyobb kapacitású gépek is kaphatók a piacon extra rakodási feladatokhoz. A legnagyobb darabszámban a mezőgazdasági vállalkozások a 3,5-4,5 tonna emelőképességű és a 7-7,5 m emelőmagasságú gépeket vásárolják, ezekkel ugyanis képesek megoldani az állattartó- és a gabonatároló telepeken, valamint a szérűkertekben jelentkező legtöbb rakodási feladatot, emellett szántóföldön a bálák szállításánál is jól használhatók.
A mezőgazdaságban elterjedt teleszkópos rakodók konstrukciós kialakításában nagy a hasonlóság. Szinte valamennyi összkerékhajtású és összkerék-kormányzású futóművel rendelkezik. A meghajtó motort zömében a gépek jobb oldalán, a tengelyek közötti térbe helyezték el, párhuzamosan vagy merőlegesen a gép tengelyvonalára. A motorok általában TIER 3A füstgáz normatívát teljesítő, többszelepes Common Rail rendszerűek és nagy teljesítményű hűtőberendezéssel rendelkeznek. A vezetőfülke a gép bal oldalán helyezkedik el. A motor és a fülke közötti térben található a teleszkópos emelőgém, amelynek billenőcsapos bekötése az alváznak a hátsó tengely mögötti részén kialakított támaszon található. A rakodók legfontosabb munkaszerve a teleszkópos gémrendszer, amelynek geometriai kialakítása, műszaki kivitele és a gémmel bejárható munkaterület koordinátái meghatározzák az elvégezhető rakodási feladatokat. A gép teljesítményét, a gémrendszert működtető hidraulikus rendszer teljesítőképessége befolyásolja.
A mezőgazdasági rakodási feladatokra ajánlott teleszkópos rakodók általában 100-140 LE közötti teljesítményű, korszerű energiatakarékos motorral rendelkeznek. A motor és a járószerkezet közé beépített hajtóművek lehetnek mechanikus rendszerű, többfokozatú powershift sebességváltók, vagy fokozat nélküli hidrosztatikus hajtások. A powerschift váltók teljesítmény átviteli hatásfoka valamivel kedvezőbb és ez kisebb üzemanyag felhasználást eredményezhet, ugyanakkor a kapcsolási műveletek végrehajtása több időt igényel. A hidrosztatikus hajtás esetén fokozatmentes a sebességváltás és egyszerű az előre- és hátramenet irányváltása, amely rövidíti a rakodási ciklusok idejét. A powershift terhelés alatt kapcsolható sebességváltók rendszerint 5-6 előre és 3 hátra fokozatba kapcsolhatók. A hidrosztatikus járószerkezeti hajtásoknál általában 2 – munka- és vándorlási - sebességtartomány található. Vándorláskor a rakodók általában 35-40 km/h maximális sebességgel képesek haladni. Egyes típusoknál mászó sebességfokozattal is lehet találkozni.
Az összkerék-kormányzás révén a rakodók kis helyen képesek megfordulni, a fordulókör sugaruk többnyire 6,5-8 m közé esik, ez a rakodások során végrehajtott manőverezéseknél fontos.
A rakodóknál rendkívül fontosak a hidraulikus paraméterek: a hidraulika szivattyú szállítási teljesítménye, az olajnyomás és a beépített munkahengerek mérete, illetve mozgási sebessége. A gépeknél 95 és 150 l/min. lineáris szállítási teljesítményű szivattyúkkal lehet találkozni. A szállított olaj 200-270 bar nyomással áramolva fejti ki hatását a hidraulikus körökben. A gépek hidraulikus teljesítménye, amely általában 28-56 LE (21-41 kW) közé esik befolyásolja a rakodási ciklusidőket és kihatással van a gépek mozgására is. A gémek mozgási (emelési és süllyedési) sebessége, illetve a teleszkóp rendszer kitolási sebessége is különböző. Ezeket a gépek megválasztásánál célszerű figyelembe venni.
A teleszkóp gémek végéhez gyorscsatlakozókkal csatlakoztathatók a munkaszerszámok, amelyek sokfélék lehetnek. Egyik csoportjukba a különböző térfogatú kanalak (gabona, föld stb.), valamint a markoló villák (nyitott és zárható bálatüske, bálafogó, raklap, emelő villa stb.) tartoznak. A munkaszerszámok másik csoportját a speciális szerszámok alkotják (silóharapó, bálabontó-kiosztó, gödörfúró, rönkfogó stb.). A géppel együtt a legfontosabb alap munkaszerszámokat (földkanál, gabona kanál, trágyavilla, bálatüske vagy bálafogó, raklapvilla) célszerű csomagban beszerezni.
A szerszámok mérete és befogadó-képessége mindig a rakodógép emelőképességéhez igazodik, ezért fontos azok helyes kiválasztása. Az egyes rakodóknál eltérő a kanalak töltési és ürítési billentési szöge, amely a rakomány biztonságos markolását, szóródásmentes emelését és gyors teljes ürítését befolyásolja. A kedvező értékek 40-45° körül alakulnak.
A gépek mozgását, emelési munkáját és ciklusi idejét nagymértékben befolyásolja a kezelő szervek kialakítása és működési funkciók összevonása. A legkorszerűbb gépeknél az összes rakodási funkciót egy jobb kézre eső többfunkciós joystick-kal lehet vezérelni, a bal kezét csak a kormányzáshoz kell használni a kezelőnek. A gyakorlati igényekre újabb és újabb többlet funkciók kerültek a gépekre. A legtöbb teleszkópos rakodó pótkocsi vontatására is alkalmas, ehhez szükséges vonóberendezéssel fék- és villamos csatlakozókkal is rendelkezik.
Dr. Hajdú József
