Két nagy mezőgép seregszemle számos kiállítója Budapesten és Etyeken tárja egy időben a gazdálkodók elé a mezőgazdasági termeléshez kínált gépeket, eszközöket, berendezéseket. Óriási a választék, a hazai cégek mellett szinte az összes neves és ismert külföldi mezőgépgyártó is részt vesz valamelyiken importőreik vagy márkakereskedőik képviseletében.
A felkészült termelők itthon is tudják, hogy a modern gépek elengedhetetlenül szükségesek a hatékony és gazdaságos termeléshez, ezért egyre magasabb követelményeket támasztanak az erő– és munkagépek iránt. Ezt próbálják teljesíteni a mezőgépgyárak innovációs tevékenységükkel. Megfigyelhetjük, hogy a legújabb fejlesztések, a legkorszerűbb termékek mind-mind nagy teljesítményű, nagy munkaszélességű konstrukciók, amelyek nagyméretű táblák hatékony művelésére szolgáló nagyüzemi eszközök. Ezt bizonyítja a hannoveri Agritechnica kiállításon felvonult gigantikus méretű gépek arzenálja is. A gép gyártók és a gépkereskedők főleg ezekből szeretnének eladni, ilyenekre keresnek minél több vevőt, hasonlóan a nyugat- és a kelet- európai piacokon tapasztalható igényekhez.
Az európai mezőgazdaságban továbbra is meghatározó trend a birtokméret növekedése és a gépesítés kiteljesedése. Ez kellene, hogy jellemezze saját mezőgazdaságunkat is, ezt a célt kellene szolgálnia a nemzeti vidékstratégiának, a Darányi Ignác tervnek, az ezekhez kapcsolódó birtokpolitikának.
Figyelemreméltó elemzéseket olvashattunk néhány szaklapban - köztük a Magyar Mezőgazdaság és a Mezőgazdasági Technika decemberi számában - mezőgazdaságunk helyzetéről, amelyeket a KSH 2010-ben készített AMÖ (Általános Mezőgazdasági Összeírás) felmérésre alapoztak. A közölt adatokból kimutatható, hogy közel 20 ezer egyéni gazdálkodó (gazdaság), és mintegy 1600 gazdasági szervezet (társaság) csak 20- 100 hektárnyi területen gazdálkodik, ami a jövőre nézve kevés a gazdaságos termeléshez. Ezért is érdekes a téma kiváló ismerője, dr. Gockler Lajos figyelmeztetése, hogy tovább kell növelni a táblaméreteket, illetve a termelőegységeket. Hangsúlyozza, hogy a világban a birtokok mérete évről-évre nő, a birtokkoncentráció egyik kiváltó oka pedig a termelés gépesítési szintjének növekedése. A modern gépekkel végzett munka a munkaműveletek zömében sok kal olcsóbb és sokszor jobb minőségű a korábbi szinthez viszonyítva. A nagyobb gazdaságokban, illetve a nagyobb táblákon így jobb eredményeket lehet elérni. Ebből adódóan fon tos feladat - különösen a növénytermesztés területén -, de bizonyos kertészeti kultúrákban is a minél nagyobb táblaméretek kialakítása. Ennek nem kell érintenie a birtokviszonyokat, hanem például ezt a célt a kisebb területekkel rendelkező - főleg egyéni - gazdaságok együttműködésével, táblásított földjeik közös művelésével, azaz egyfajta szövetkezéssel lehetne elérni. Ne ijedjünk meg ettől a sokak számára rossz emlékeket idéző szavunktól. Gondoljunk az 1970-80-as évtizedek sikeresen működő, virágzó szövetkezeteire, falu-és vidékfejlesztő hatásaira, ne pedig az 1950-60-as évek erőszakos intézkedéseire, hátrányos viszonyaira.
Eddig is lehetett szövetkezeteket létrehozni, de bátrabban kellene továbblépni. Vannak hazai és külföldi útkeresések, minták, ezek alapján megteremthetünk akár - a sajátos hazai igények szerint új alapokra helyezett - igazi termelő típusú szövetkezeti formát is. Szükségszerű lenne a szakmai szervezetek, szakjogászok, agrárközgazdászok, a termelői érdekképviseletek, integrátorok, továbbá neves hazai és külföldi gazdálkodók, kutatóintézeti szakemberek együttműködésével és a szaktárca irányításával ennek feltételeit átgondolni, támogatási rendszerét is megteremteni, a korábbi jó tapasztalatok felhasználásával. A birtokstruktúra változtatás fő motivációja a nagyobb méretű táblákon történő hatékony gazdálkodás, az egyre magasabb terméshozamok elérése korszerű, nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal, megfelelő nagyüzemi technológiák alkalmazásával. Ne felejtsük el, hogy csak így maradhatunk versenyképesek az egyes nyugati és keleti országokban folytatott nagyüzemi gazdálkodással. Annak idején, egyebek között e gondolat mentén jöttek létre a termelési rendszerek, és működésük a világ élvonalába emelte mezőgazdaságunkat. A nagyüzemi jellegű termelés a korszerű eszközökkel, technológiákkal és persze kellő szakmai felkészültséggel, olcsóbb, hatékonyabb, és ezt kell felismerniük a ma még kisebb méretű birtokokon szeparáltan gazdálkodóknak.
Kiváló példákat találhatunk már erre országunkban. Szemléletváltozással, józan belátással és kellő akarattal szövetkezeti formában a jó példák száma tovább növelhető. Egyúttal ez bővülő piacot teremthet mindazoknak a nagy teljesítményű gépeknek, amelyeket az AGROmashEXPO és az AgrárShow szakkiállításokon most, január végén láthatunk.
Antos Gábor
