0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Stagnáló mezőgép-forgalmazás

A hazai mezőgazdasági géppiacon az idei esztendő első felében továbbra is visszafogottabb beruházási kedv tapasztalható. A kivárásban a komolyabb EU pályázatok hiánya is szerepet játszhat. Magyarországon a gazdálkodók megközelítőleg 55 milliárd forint értékben vásároltak gépeket a január-június közötti időszakban, ezzel a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke kismértékben ugyan, de meghaladta az előző év azonos időszakának gépértékesítését. Alkatrészekre 19,7 milliárd forintot fordítottak, így az alkatrész értékesítés az elmúlt évek első félévének szintjén alakult.

A mintegy 140 hazai mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült statisztikai felmérésünk szerint az erőgépek (traktorok, kombájnok, magajáró eszközök és rakodók) és a különféle munkagépek értékesítése összességében növekedett, ugyanakkor bizonyos gépkategóriákban akár 20-30 százalékos visszaesést tapasztaltunk. A traktorok és kombájnok iránti kereslet a bázisidőszak szintjén alakult, ezen belül ugyanakkor jobb beruházási időszak mutatkozik a nagy teljesítményű kombájnokra nézve. A munkagépek terén viszont, főleg az állattartással foglalkozóknál nélkülözhetetlen szálastakarmány- betakarítókból közel kétszer annyit adtak el mint egy évvel korábban.
A kimutatások szerint az idei első félévben mezőgazdasági gépberuházások értékének 70 százalékát az erőgépek adták, ezen belül a traktorok 55 százalékos arányt képviseltek. 2015 azonos időszakában az erőgépek aránya csak 65 százalék volt, amelynek 50 százalékát adták a traktorok.
Idén, január-júniusi időszakban 1050 traktor – 20,6 milliárd forint értékben – talált gazdára, az értékesített traktorok 44 százaléka a 91–140 LE teljesítménykategóriába tartozott. Csökkent a kereslet a 90 LE alatti traktorok iránt, míg az e fölötti teljesítménykategóriákban növekedés mutatkozott. A legnagyobb motorteljesítményű (300 LE feletti) traktorokból 52 darabot, 93 százalékkal többet értékesítettek, mint 2015 első félévében. A 261–320 LE közötti traktorokból pedig 40 darab, ami 29 százalékkal több a tavalyinál. Az arató-cséplő gépek esetében 198 darab új kombájn került forgalomba, ez kevéssel több az előző év időarányos értékesítéséhez képest. A legnagyobb teljesítménykategóriában viszont 21 százalékkal nőttek az eladások. Az értékesített kombájnok 78 százaléka (154 darab) 300 LE feletti teljesítménnyel rendelkezik. Idén sorrendben a legtöbbet a CLAAS, a John Deere és a New Holland márkákból vásároltak a gazdaságok. Önjáró rakodókból 11 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdálkodók, ennek 71 százalékát adták azonban a teleszkópos rakodók.
A munkagépek közül a szálastakarmány-betakarítók értékesítése 91 százalékkal nőtt, de több magágykészítő, műtrágyaszóró, gabonavetőgép és szántóföldi permetező is gazdára talált, viszont a mezőgazdasági célú szállítójárművek iránti kereslet 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az új mezőgazdasági pótkocsik piacán az első félévben 17 százalékos visszaesés volt tapasztalható, 262 darabot értékesítettek csak, ami a szállítójárművek 54 százaléka.
Nehéz prognosztizálni a mezőgéppiac második féléves alakulását, de egy nemrégiben elkészült, a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által 2015 őszén és 2016 tavaszán reprezentatív kutatás keretében végzett, az agrárszektorban tevékenykedő kis- és középvállalkozások helyzetét, illetve várakozásait felmérő értékelés – az Agrár Gazdasági Index – szerint az agrárpiacon kivárás és enyhe optimizmus tapasztalható. A gazdák bizakodása mind az árbevétel, mind a beruházási szándék, mind pedig az értékesítési lehetőségek tekintetében érzékelhető. A megkérdezettek fele a tavalyihoz hasonló értékű beruházást tervez az idén is, 23 százalékuk pedig jelentősebb fejlesztéssel számol. A korszerűsítést tervezők kétharmada mezőgazdasági gépvásárlását tervezi, míg a második leggyakrabban említett terv a mezőgazdasági épületek korszerűsítése volt, amit az új technológiai eljárások és az öntözőrendszerek kialakítása követ. A növénytermesztéssel foglalkozók inkább mezőgazdasági gépvásárlást terveznek, míg az állattenyésztéssel foglalkozók az épületek korszerűsítésében gondolkodnak – áll a felmérésben.

 

Forrás: