Szögletes nagybálázó-újdonságok

Szögletes nagybálázókat a nagyobb területen gabonát és szálastakarmányokat termelő gazdaságok, illetve bérvállalkozók vásárolnak. Ezek a gépek univerzálisak, mivel egyaránt használhatók a szenázsnak szánt fonnyasztott szálastakarmányok, a széna, a gabonaszalmák, valamint a rendre gyűjtött kukoricaszár betakarítására is. A bála struktúrája alapján – az egymáshoz préselt szeletekből felépülő nagyméretű szögletes bálák – kevésbé állnak ellen az időjárásnak, mint a hengeres nagybálák. A csapadék be tud szivárogni a belsejükbe, ezért a bálákat (bálakazalt) takarással kell védeni a beázástól, ugyanakkor szögletes formájuk révén jól kihasználhatók velük a szállítási és tárolási terek. A szögletes nagybálázó gépek fejlesztésében érvényesülő főbb tendenciák, a következőkben foglalhatók össze:
– növekszik a rendfelszedők (pick-up) munkaszélessége és felszedési teljesítménye,
– nő az anyagtovábbító és -szeletelő csillagrotorok geometriai mérete és a darabolókések száma (FineCut, RotoCut, RotoFeed),
– növekszik az előtömörítő berendezések (Raffer) hatékonysága,
– folyamatosan nő a tömörítőszerkezet (dugattyú, préscsatorna) tömörítő képessége és a bálák tömörsége,
– biztonságosabbá vált a kötözőszerkezetek működése, megjelentek az ötszörös és nyolcszoros kettős csomózású kötözőszerkezetek is,
– ISOBUS kommunikáció került a gépekre,
– bálamérleggel is rendelkeznek,
– műholdas vevőantennával felszerelt bálázókkal a hozammérés és egyedi bálaazonosítás (bálaetikett) is megvalósítható, a bála eredete is nyomon követhető.
Letisztulni látszanak a korábban használt bálaméretek. Uralkodóvá vált a 80 cm szélességű és ehhez kapcsolódó 50/70/80 és 90 cm magasságú keresztmetszetet alkotó kisebb méretű, illetve
a 120 cm széles, valamint 70/80/90/120/130 cm magasságú, nagyobb bálák mérete. A bálák hossza korábban a 80 és 120 cm szélességek többszöröse, jellemzően 240 cm volt, újabban azonban a gyártók ennél nagyobb (240 és 320 cm közötti) bálahoszszúságokra is kínálnak megoldásokat.
A szögletes nagybálázók rendfelszedő dobjának maximális munkaszélessége 2,0-2,2 méterről 2,35 méterre nőtt. Szélesebb rendről nagyobb teljesítményű rendfelszedésre képesek. A felszedési teljesítményt sűrűbb és erősebb felszedő újakkal, illetve öttűtengelyes pick-up konstrukciókkal is növelik. Általánossá vált a rendfelszedő dobok fölé helyezett rugós leszorítóvillák alkalmazása is, amelyek elősegítik a szálasanyag rendezett formában történő továbbítását. A rendfelszedőket állítható magasságú, gumiabroncsozású talajkopírozó kerekekkel szerelik fel, amelyek helyes beállításával minimalizálhatók az elhagyási veszteségek és a szálastakarmányok porszennyeződése. A beállításokra mechanikus, vagy hidraulikus működtetésű berendezések szolgálnak.
A rendfelszedő dobok kiemelése hidraulikus munkahengerekkel történik. A rendfelszedő által felemelt anyagáram 1,2-1,3 méterre történő szűkítéséről a bálázókon kétoldali konzolcsigák gondoskodnak. Ma már a bálázók többségében a felszedett szálasanyagnak az előtömörítő csatornába juttatására különböző
számú, csigavonalban felfűzött öt- és hatágú csillagokból felépülő csillagorotorokat alkalmaznak, amelyek rugókkal megtámasztott álló késekkel kombinálva elvégzik a szálasanyagok aprítását is. A csillagrotorok jelenlegi maximális szélessége 1,3 méter, maximális átmérője pedig 86 cm-nél tetőzik, amely a korábbiakhoz képest jelentős méretnövekedést jelent. A legtöbb gépen a darabolókések száma változtatható (egy-egy részük központilag kiiktatható, vagy kiszerelhető). Leggyakoribb késszámok 12, 13, 25 vagy 26, de 51 db-os késszámmal is lehet találkozni (CLAAS Quadrant 3300 FineCut), amelyekkel 25 mm elméleti hosszra is darabolható a szálasanyag. A leggyakoribb darabolási hosszak a 40-50 mm.
A darabolókések tisztításához, élezéséhez és cseréjéhez kihúzható (CLAAS), vagy lehajtható szekrényes késtartókat alkalmaznak.
A nagybálázók anyagtovábbító rendszerébe beépített csillag ro toros darabolók mellett, több bálá zógép-gyártó (Case IH, CLAAS, Krone, New Holland) is kínál a gépéhez lengőkéses előzúzót (PreChopper), amely a vonórúdra telepítve a renden lévő szálasanyagot előzúzza, melyet a mögötte dolgozó rendfelszedő dob szed fel.
A bálázók nagyon fontos egysége az előtömörítő berendezés (Raffer), melynek segítségével a megfelelően előtömörített szálasanyagot a préscsatorna felőli oldalon elektromosan vezérelt kapun keresztül a présdugattyú hátsó holtponti helyzetében, a dugattyú elé juttatják. Az előtömörítés mértéke és adagolási ciklusa, a legtöbb bálázógépen állítható. Az előtömörítő csatornába 3-6 adagban juttatható be a szálasanyag. A tömörítőkarok percenként 110-120 mozdulattal dolgoznak. A mai korszerű szögletes nagybálakészítő gépekben kivétel nélkül csúszó dugattyús tömörítőszerkezet található, melyet egy
forgattyús hajtómű működtet, ezt pedig a vontató traktor TLT-jéről hajtják meg. A dinamikus lengési csúcsok mérséklésére a hajtásokban nagy tömegű lendkerekeket építenek be. A 30-60 tonnás dinamikus tömörítőerők átvitelére alkalmas présdugatytyúk robusztus kialakításúak. Az egyes bálázógépeken a dugatytyúk percenkénti löketszáma eltérő, amely 33 és 61 löket/min között változik. Az előző szám a New Holland BB 9090 Plus, az utóbbi a CLAAS Quadrant 4000 típusra jellemző. A présdugatytyú és bálacsatorna konstrukciós módosításával az utóbbi idő-ben, a bálák tömörsége 15-25 százalékkal növekedett és szénából már 600 kg körüli tömegű (160 kg/m3tömörségű) bálák készítésére is alkalmassá váltak a bálázók. A szenázsnak, fonynyasztottzöldtakarmányokból pedig akár 1000 kg-os bálák készítésére is képesek.
A bálatömörség növelésre irányuló törekvések, különösen a CLAAS, a Krone és a Kuhn bálázóknál figyelhető meg. A Krone Big Pack 1290 HD II XC HighSpeed típusú bálázójának az áteresztő képességét 50 százalékkal, a bálák tömörségét 10 százalékkal növelte meg a gyártó, amely így 17 t/h teljesítményre képes, s amelynek egyedülálló nyolc kötözőfejes, (nyolczsineges dupla csomózású) a kötözőszerkezete. Kuriózumnak számít a Krone Big Pack 870 HDP XC Multibale bálázó, amely a bála készítése során először hat átkötött kisméretű bálát készít, amelyet egy nagybálába tömörítve ötszörösen köt össze. Ezt a megoldást különösen a lótartó és a kisebb tehéntartó gazdaságok kedvelik, mivel a bála felbontása után, kisbálákban porciózható ki a szálastakarmány.
Egyedülálló konstrukciót, két présdugattyús tömörítő berendezést alkalmaz a Kuhn az LSB 1290-es bálázójánál. A két részre osztott présdugattyú egymás utáni ütemben, először a préscsatorna alsó felében, majd a felső felében tömöríti a szálasanyagot, amellyel 25 százalékkal nagyobb bálatömörség érhető el. Ezzel a dinamikus tömörítő erő 30-ról 60 tonnára növekszik. Ez a konstrukció 2013-ban a hannoveri Agritechnica kiállításon innovációs díjban részesült. A bálázóknál a bálatömörség szabályozását a bálacsatorna szűkítésével oldják meg, amelyet munkahengerek végeznek és a vezérlésük a vontató
traktorról történik.
A bálázók kritikus részegysége a kötözőszerkezet, amely az elmúlt évek során sokat fejlődött és ezzel a bálakötözés biztonsága is nőtt. Ez köszönhető a kötözőfejek precíziósabb gyártásának, a kötözőfejek sűrített levegővel történő folyamatos tisztításának, és az állandó működési kontrollnak. A korábban megszokottá vált 80 cm szélességű bálákat négy, a 120 cm szélességű bálákat hat, kettős csomózású hurokkötéssel kötöző berendezések mellett – a bálatömörségek növelésével – megjelentek az ötszörös és a nyolcszoros kötéssel dolgozó bálázók is a piacon (Krone). A bálázógépek üzemidejének jobb kihasználása érdekében a bálázógépek egyre több (30-52 tekercs) bálázó zsinegköteget visznek magukkal.
A kisebb méretű bálákat készítő szögletes nagybálázók egytengelyes, fékezett, a nagyobb méretű bálákat készítő gépek tandem kialakítású, fékezett futóművekkel rendelkeznek, amelyek vontatási sebessége ma már 40 km/h is lehet, igazodva a traktorok maximális sebességéhez. A bálázók meghajtása a vontató
traktorok hátsó, 1000 l/min fordulatszámú TLT-jéről, a működtetésük pedig a traktor hidraulikus rendszeréről történik. A gépeken a hajtások elágaztatása zömében karbantartást nem igénylő hajtóművek és lánchajtások segítségével történik.
A szögletes nagybálázókat szinte kivétel nélkül ISOBUS-szal is felszerelik, amely lehetővé teszi a traktoron elhelyezett fedélzeti elektronika és monitor segítségével a bálázó folyamatos ellenőrzését, illetve az egyes beállítások távvezérléssel történő módosítását (pl. bálahossz, bálatömörség). A bálák elkészítési folyamatát
számos szenzor ellenőrzi (Smart Fill Technology, Easy Fill System, MPS Plus, Communicator stb.). A szögletes nagybálázók többségéhez, a szálasanyagok nedvességét meghatározó mérőberendezés is rendelhető, melynek segítségével a traktor vezetője követni tudja a bebálázott anyag nedvességtartalmának alakulását és változtathat a beállításokon (pl. a bálatömörségen). Egyre több bálázógépgyártó (Case IH, Massey Ferguson, New Holland stb.) bálamérleggel is felszereli a szögletes nagybálázóit. A bálacsúszdára telepített szenzorok minden elkészült bála tömegét mérik és regisztrálják. Ennek segítségével a bálázási teljesítmények mellett a hozamok is meghatározhatók. Az előző szenzortechnikákkal és a helyzetmeghatározó GPS segítségével egyes gyártók a bála azonosítására szolgáló etikett rendszert is kínálnak. Ez a bálára rögzített címkén elektronikusan feltünteti a bálázott anyag tulajdonságait, a bálakészítés helyét és idejét, valamint a bála jellemzőit. Ezek az adatok kézi leolvasás segítségével a bálákról később, a tárolás vagy a felhasználás során leolvashatók.
Több gyártó is kínál a bálázóihoz a traktor és a bálázó teljesítményének optimalizálásához telekommunikációs rendszereket, amelyek segítségével a teljes bálázási üzem nyomon követhető
és dokumentálható. Ezzel jelentős időt és költséget lehet megtakarítani. Jelenleg a piacon kapható szögletes nagybálázógépek kínálatából ki kell emelni, a CLAAS Quadrant modelleket, a Krone Big Pack családot, a New Holland BB szériáit, a John Deere L 1500 és a Kuhn LSB típusait.