0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Bővülő kukoricacsőtörő-adapterválaszték

A mezőgazdaságban az őszi kampányidőszak legjobban leterhelt gépei a kukorica betakarításában dolgozó gabonakombájnok és a hozzájuk kapcsolt kukoricacsőtörő-adapterek. A szemes kukorica morzsolva betakarítására az ökológiai adottságoknak és az üzemeltetett kombájnok műszaki paramétereinek (pl.: áteresztőképesség, betakarítható sorok száma) leginkább megfelelő adapterek közül célszerű választani. Egyes kombájngyárak, illetve adapterek gyártására specializálódott vállalkozások folyamatosan fejlesztik ezeket a terméküket, és évről-évre új variánsokkal, konstrukciós megoldásokkal bővítik kukoricacső-törő adapter választékukat.

A kukoricacsőtörő-adapterek a gabonakombájnok teljesítményének függvényében egyre szélesebb, a többnyire 4, 6 és 8 soros mellett 10 vagy 12 soros, ritkábban 16 soros merev (fix)- vagy hidraulikusan összecsukható vázszerkezettel, 70/75 vagy 76,2 cm-es, újabban pedig már 70 és 80 cm között fokozatmentesen állítható sortávolsággal készülnek. Ezek a gabonakombájnok ferdefelhordójához csatlakoztatható önálló egységet képeznek, arról kapják a meghajtásukat, a kisebb munkaszélességű változatok egyoldali, a nagyobbak kétoldali biztonsági tengelykapcsolós behajtással. Egyes gyártók a bemeneti fordulatszám változtatásához 2-4 fokozatban állítható hajtóművet is beiktatnak a meghajtásba. A csőtörő adapterek ma már (a súlycsökkentés miatt is) nagyrészt a kedvező csúszási tulajdonságokkal bíró műanyag sorválasztó szárterelő kúpokkal, illetve sima- vagy bordázott műanyag gyűjtőasztalokkal készülnek. A műanyag felületek alkalmazásával elérhető, hogy minimális legyen a levelek feltapadása és csökkenjen az eltömődés veszélye. A gyártók zöme a csőtörő adapterek mindkét oldalán oldalmagasítókat helyeznek el, amelyek felfogják az esetlegesen oldalra kirepülő kukoricacsöveket. Egyes konstrukcióknál az oldalmagasítókat aktív hajtású, kúpos-csigás rendválasztókkal helyettesítik, amelyek határozottan különítik el a kukoricasorokat, és forgó mozgásukkal terelik be a megdőlt kukoricaszárakat, valamint jobban meggátolják a kukoricacsövek kirepülését.


A szárterelő kúpok és asztalok között találhatók a behúzó- (úgynevezett füles vagy kanalas) láncok és a hengeres vagy késes bordás csőtörő szerkezetek (törőhengerek), amelyek leválasztják és a (középre hordó) gyűjtőcsigára juttatják a kukoricacsöveket. A fülesláncokat újabban erős, kopásálló anyagokból készítik, automata láncfeszítővel és gyors cserélési lehetőséggel. A hagyományos, öntöttvas törőhengerek helyett ma már a cserélhető acélbordás, vagy a 4, illetve 8 késes törőhengereket részesítik előnyben. Utóbbiak az áthúzott, a kukoricacsőtől megszabadított kukoricaszárat nagyobb részt fel is darabolják/aprítják. A csőtörő hengerek kopásnak legjobban kitett orr-részét cserélhető kivitelben, kopásállóbb acélból készítik. A törőhengerek általában 1000 1/min körüli fordulatszámmal dolgoznak, egyes modelleknél ez szükség szerint változtatható. A zavartalan működés érdekében az adaptereket biztonsági tengelykapcsolóval szerelik, ezen túl soronként, az egyes törőegységeknél és a gyűjtőcsiga meghajtásához is beépítenek ilyeneket a túlterhelés elleni védelemre.
A kukoricacsövek leválasztásában fontos a szerepük a törőhengerek fölött található, a korszerű adaptereken központilag hidraulikusan, vagy elektro-mechanikusan állítható, cserélhető kivitelű törőléceknek is, amelyek egyes típusainál a bemeneti- és kimeneti rések egymástól függetlenül és fokozatmentesen változtathatók, ezekhez az esetek többségében öntisztító rendszer is kapcsolódik. A kukoricacsőtörő-adaptereknek fontos szerkezeti egysége továbbá a nagy menetemelkedésű csigalevelekkel rendelkező, kétoldali csapágyazású gyűjtő, vagy más néven középre-hordó csiga. Feladata összeterelni és a kombájn ferdefelhordójára juttatni a kukoricacsöveket. A gyűjtőcsigák általában 450 mm körüli csőtengely- és 650-680 mm közötti levélátmérővel rendelkeznek, emellett a fordulatszámuk is változtatható, valamint a magasságuk a fenéklemezhez képest állítható.
A gyártók többsége a csőtörő szerkezet alatt soronkénti függőleges tengelyű szárzúzó egységgel felszerelt változatban is kínálja kukoricacsőtörő-adaptereit. Az elhelyezésük alapján lehetnek első (közvetlenül a törőhengerek alatti), vagy hátsó (a törőhengerek mögötti) elrendezésűek. Általában a rotoronként két, cserélhető és átfordítható lengőkés 2000 1/min fordulatszámmal üzemel. Egyes függőleges tengelyű késes szárzúzóknál a jobb- és baloldali rotorok forgásiránya változtatható, így szétterítő, vagy rendrakó üzemmódban is használhatók. A rendre rakott kukoricaszár a rendről bálázóval vagy rendfelszedő kocsival begyűjthető.
A legkorszerűbb kukoricacsőtörő-adapterek meghajtó láncok nélküli, karbantartást nem igénylő, alumíniumházas hajtóművekkel összekötött tengelyhajtásokkal, biztonsági kapcsolókkal és rugalmas kuplungszerkezetekkel készülnek. A hajtásokba többfokozatú váltókapcsolókat is beépítenek, amelyekkel a törőszerkezet, a gyűjtőcsiga, vagy a szárzúzó egységek fordulatszáma változtatható. Az adaptereket talajkopírozó rendszerrel és a kombájn gumiabroncsait kímélő, rugós terhelésű, úgynevezett csonktaposókkal is felszerelik. A gyártók a kukoricacsőtörő-adapterek geometriai méreteinek (főleg kinyúlásának) és tömegének csökkentésére is törekednek. Jó példa erre a profi adaptergyártó Kemper cég új, rövid kukoricacsőtörő-adaptere. Ennél a hosszú sorválasztó kúpok, behúzóláncok és csőtörő hengerek helyett rövid kúpokat, terelőujjas forgódobot és egymás fölött elhelyezkedő rövid törőhengereket, illetve törőléceket alkalmaznak, melyek közvetlenül a gyűjtőcsigára „dolgoznak”. A forgó terelődobok alatt szárzúzókések aprítják fel a kukoricaszárat.
Legújabban a kombájn vezetőfülkéjébe telepíthető, elektromos távvezérlő és ellenőrző egységek is kaphatók, ezeken keresztül állítható be a törőlécek távolsága, a törőhengerek és a gyűjtőcsiga fordulatszáma, vagy az összecsukható adaptereknél a hidraulikus összecsukási és nyitási (munkahelyzetbe állítási) működtetések. A fedélzeti terminál gyűjti az adapterre vonatkozó üzemóraszámot és a betakarítási teljesítményadatokat. Ma a legkorszerűbb technikai megoldást a szemeskukorica betakarításához a Geringhoff ICF integrált terményáramlási rendszere kínálja. Ez nyolcféle, speciálisan a kukorica-csőtörőkre hangolt és optimalizált funkciót tartalmaz.

A korábbi, hagyományos építésű és felszereltségű kukoricacsőtörő-adapterekkel általában 5-6 km/h munkasebességgel lehetett dolgozni, megközelítően 0,3 ha/h/sor fajlagos teljesítménnyel. (Ez egy hatsoros csőtörőnél 1,8-2,0 ha/h produktív területteljesítményt jelentett). Az új fejlesztésű, korszerű csőtörő-adapterek napjainkban már akár 10-12 km/h sebességgel is képesek dolgozni, a területteljesítményük is a kétszerese lehet a korábbiaknak.
Fontos megemlíteni, hogy két, nemzetközileg is jól ismert hazai adaptergyártóval (Linamar Hungary Zrt, Oros Divizió és az Optigép Kft.) büszkélkedhetünk, de a legismertebb nyugat-európai (főleg német, olasz) gyártók kukoricacsőtörő-adapterei is szép számmal szerepelnek a hazai piaci kínálatban. Az árakban jelentős, akár kétszeres különbségek is adódhatnak a márkától és a műszaki tartalomtól függően. A kukoricacsőtörő adaptereknél az egy méter munkaszélességre vetített fajlagos nettó (áfa-nélküli) árak 1,5-3 millió forint között alakulnak napjainkban, érdemes tehát alaposan tájékozódni vásárlás előtt.

Forrás: